Az ember könnyedén belefuthat abba az információba, hogy a Győr-Moson-Sopron megyei Vág település neve szerepel a Pannonhalmi alapítólevélben. Ennek jelentősége óriási, hiszen a legrégebbre, egyenesen Szent Istvánig visszavezethető szövegről van szó, azaz a benne szereplő települések éppenséggel kidülleszthetik mellüket büszke ősiségük tudatában. Büszkének persze mindig lehet lenni valamire, de Vágnak másra kell alapoznia öntudatát: ez a Wag ugyanis nem a mi Vágunk.
Amikor Pannonhalmán tanultam, én is láttam az oklevelet, s mivel a Wag szó teljesen az alján helyezkedik el, ezért azonnal kiszúrtam.
Az interneten található egy ennek szentelt oldal, ahol jó minőségben betűzgethetjük az eredetit, és a fordítását is megtaláljuk. Innen vágtam ki a fenti részletet: http://www.natarch.hu/szemle/20014/pannon.htm
Az alapírólevél manapság talán leginkább arról híres, hogy az István, a király rockopera által közismertté tett Szent István-i aláírás innen származik. Tudományos jelentősége azonban ősisége miatt ennél sokkal komolyabb. Rengeteg szakmunka foglalkozik vele, s már maga a szakirodalom áttekintése is tudománytörténeti jelentőségű, önálló tett lenne. A mára letisztult álláspont lényegében az, hogy az oklevél részleteiben tartalmazza az eredeti szövegek egy részét, de jelentős átírások, betoldások találhatók benne.
Hogy a végén lévő falvak felsorolása betoldás-e, az azért is kérdéses, mert az utána következő, utolsó mondat sok galibát okozott. A kis képen még látszik ennek a mondatnak a kezdete, a harmad jelentésű Tertia pars a pozsonyi vámrészesedésről szólt, és a modern tudományos vitának is ez adott aktualitást, és nem kizárt, hogy már az oklevél újraelkészítését is ennek a juttatásnak a bebiztosítása indokolta. Akit érdekel a vita áttekintése, annak javaslom elolvasni: Thoroczkay Gábor értekezését.
De akkor melyik is ez a Wag község?
Nem meglepő módon a Vág folyónál kell keresnünk a megfejtést. A települést ma már Deákinak hívják, s az egyik külterületi birtokáról, településrészről van szó. Bővebben itt olvasható el a magyarázat, azaz a falutörténet. A faluban a bencés jelenlétnek történelme van, a Deáki névre való áttérés is talán az egyházi jelenlét, a latin nyelv használata, illetve a tanítás miatt történhetett.
Érdekes a többi falut is végignézni. Nem egyértelmű, hogy melyik merrefelé található:
"Ezeket a falvakat nevezte meg Sebestyén érsek és Csaba ispán a templom felszentelésekor: Halászok: Füzegy, Bálványos, Tömörd, Himód, Wisetcha, Varsány, Murin, Kortó, Vág."
Az apátság honlapján ezek a magyarázatok találhatók:
Füzegy: Ma Almásfüzítő Komáromtól keletre Komárom megyében.
Bálványos: Somogy megyei község Tabtól észak-nyugatra.
Tömörd: Ma Tömörd-puszta Komárom megyében Tatától nyugatra.
Himód: (Hímed) azonos Győr-Sopron megyében a Pannonhalmával dél-keletről szomszédos Nyalkával.
Wisetcha: ezen említés után többé nem fordul elő oklevelekben, azonosítása bizonytalan. Már Uros apát idejében ismeretlen birtok volt, melyet az apátság vagy elveszített, vagy más néven birtokolt a későbbiekben. Györffy György a Tapolcától délre fekvő Veszprém megyei Hegymagassal tartja azonosnak.
Varsány: ma a Veszprém megyei Veszprémvarsány Zirctől északra.
Murin: 1216-ban Merenye néven fordul elő, de valószínűleg mégsem azonos a Baranya megyében, Szigetvártól észak-nyugatra fekvő azonos nevű helységgel. Valószínűleg ez a birtok is még Szent László ideje előtt elpusztult, nevet változtatott vagy más birtokba olvadt be.
Kortó: esetleg azonosítható lenne a veszprémi püspöknek adott somogyi udvarhellyel. Wisetchaval és Murinnal együtt Szent László idejében már nem szerepel az apátsági birtokok sorában.
Vág: Vág és Salaföld néven később több falut magába foglaló birtokkomplexum a Vág folyó mentén, a középkori Pozsony megyében.
A felsorolás elején az áll: Piscatores, azaz Halászok, tehát ezeknek vagy mind vízpartiaknak kell lenniük, vagy Füzegy nevéhez tartozik csak ez a megnevezés. Mindenesetre 9 faluról van szó, nem 10-ről.
Szakirodalom mindenesetre van, majd egyszer beszerzem: itt kellene keresgélni, a Hatodik fejezetben. És akkor az egyetlen Sopron megyei birtokról, sebesről is többet tudnék.
Az emlegetett Szent László kori összeírás is elolvasható itt. Ebben szinten szerepel Vág, külön dicsérettel.
Még ugyanezen kori, Bakonybél javait összeíró oklevél érdekes a térségünkben, ui. ebben Szil piaca szerepel.
