Az enyészetben szép lassan eltűnő kistatai temető legimpozánsabb, de ma már raklapokra fektetett sírkövén a Hóman Bálint név olvasható. A '30-as évek politikusa önkéntelen jut eszébe bárkinek, aki ezt a síremléket látja. Az esetleges rokonság gondolata annál is inkább valószínűnek tűnhet, hogy a közismert Hóman Bálint édesapja, Hóman Ottó a ma Mosonmagyaróvárhoz tartozó Magyaróváron született.

Az anyakönyvek ellenőrzése itt is sokat segített. A szili halotti bejegyzés szerint Homon Bálint, urodalmi tiszt, Nagy Rozália férje 1888. május 21-én hunyt el.

A mellékjegyzékből kiderül, hogy a temetés Kistatában május 24-én történt. Amit nem értek, hogy a végén még ez olvasható: "Hatósági engedélylyel szállitatott el." Honnan vagy hová? A temetés itt történt, a mellékjegyzet egyidősnek tűnik, így marad a kérdés: Honnan?

Mivel az is kiderül, hogy a halott Báltaszéken született, ezért a keresztelését is könnyedén fel lehetett találni.

Hohman Bálint és Schultz Terézia gyermekeként keresztelték meg 1820. november 29-én. Ezek alapján azt gondoltam, hogy közeli rokoni kapcsolatban semmiképpen nem áll a politikussal.

Szerettem volna többet megtudni róla, de az esküvőjüket sem Bátaszéken, sem Szilban nem találtam. A halotti anyakönyvekben nem kutattam Nagy Rozália után, tehát nem zárhattam ki, hogy ő lehet helyi származású. Mindenesetre furcsálltam a dolgot, és keresgéltem tovább. Így akadtam egy különös bejegyzésre Szinnyei József Magyar írók élete és munkái című könyvében:

nyug. uradalmi tiszttartó gróf Tisza Lajos birtokán, a m. erdészeti egyesület választmányi s Pestmegye bizottsági tagja. Meghalt 1888. máj. 21. Budafokon (a főváros mellett) 68. évében.

A halálozás napja egyezik, az életkor is (betöltött 67, tehát a 68.-ban van). Mindenképpen ugyanannak a személynek kell lennie. A gyászbejegyzés a Vasárnapi Újságban is olvasható (370.o.)

Az a Hóman Bálint, aki választmányi tagja az Országos Erdészeti Egyesületnek, melynek Tisza Lajos is elnöke volt, az a Hóman Bálint Nagykovácsiban, tehát a Tisza-kastély helyszínén keltezi egyik erdőgazdasági cikkét. Egy tanulmányban ezzel összefüggésben bukkan fel ismét a neve:

A meglehetősen elfoglalt elemi iskolai tanuló [Darányi Ignác] a szünidők egy részét testvéreivel együtt Nagykovácsiban Hóman „bácsinál” töltötték. Hóman Bálint tiszttartó id. Darányi Ignác lekötelezettje, akinek fiatal kora óta mentora, és mindvégig támasza volt. Hóman fia, Ottó vette feleségül Darányi húgát, Borbálát (Birit). Ebben a házasságban született gyermekek közül a később ügyvédi hivatást választó ifj. Hóman Ottónak Ignác lett a keresztapja. A Hóman családból származó unokaöccsök közül a legnagyobb karriert Hóman Bálint, a kiváló történész, a későbbi vallás- és közoktatási miniszter futotta be.
(Fehér György: DARÁNYI IGNÁC ÉLETPÁLYÁJA. In: Történészként a katedrán. Tanulmányok Nagy József
80. születésnapjára. Líceum Kiadó, Eger, 2009 )

Egy ajándékozási szerződésben megtaláltam az esküvő dátumát, amit aztán vissza is kerestem:

Az 1846. nov. 29-i esküvőn egyezik a házastárs neve is a szili bejegyzéssel. Az is látható, hogy a menyasszony óvári illetőségű, így fentebb említett Hóman Ottó óvári születéséhez is már van kapcsolódási pont.

Vagyis a nyomozás ezen pontján mégiscsak az tűnt valószínűnek, hogy a nagyapa nyugszik Kistatán, noha teljesen kérdéses, hogy mit keresett itt.

Azért az ajándékozási szerződést elolvastam végig, és ebben meg is találtam a "sopron megyei kistatai" birtokokat, amelyeket Hóman Ottóra örökítenek át. Ez igazolta a leszármazási vonalat. Igen ám, csak a saját fiának nem ajándékoz az ember, Hóman Ottó szüleit meg a keresztelésnél egészen máshogy hívták. Hóman János az apja neve. Hogy lehet akkor ez?

Az volt a feltevésem, hogy az ifjú Hóman Ottó valamiféle apai nagybácsihoz kerülhetett, s aki aztán gyakorlatilag örökbe fogadta őt. Vagyis a fiúság kérdésében téved a tanulmányszerző. Bár nem nagyot.

Hóman Ottó szülei Óváron kötöttek házasságot 1839. február 10-én. Itt látszik, hogy apja is bátaszéki (1807. nov. 3.), de nagyapja nem a fent látható idősebb H. Bálint, hanem egy bizonyos Ádám.

Ezen a ponton elengedem a Hómanokat. A bátaszéki atyafiság világos, még ha a tatai halott és a fiaként emlegetett Hóman Ottó apja nem is testvérek. Ezen atyafiság révén azt is bizonyítottnak veszem, hogy a kistatai Hóman Bálint fiaként tekintett Hóman Ottóra. Óvárról származott Hóman Bálintné is, akit talán éppen a rokonnal való baráti viszony révén ismerhetett meg.

Helyi szempontból persze a telekkönyvek lennének érdekesek. Hiszen egyértelműnek tűnik, hogy Hóman Bálint nem Kistatán hunyt el, ellenben ott temettette el magát. Érdekes lenne tudni a regényes döntés okairól, s felkutatni a kistatai vonatkozásokat. Itt azért érdemes még egy pillantást vetni a sírkőre:

Itt nyugszanak - áll a véset. Hóman Bálint Kistatára tehát egyfajta dinasztikus központként tekintett, és özvegyének sírhelyét is ide szánta. Nem véletlen, hogy az ajándékozási okmányban külön kiemelték a tatai helyeket. A bejegyzésem elején belinkelt riportban azonban ez is elhangzik: "egy társam megvizsgálta a kriptát, de már üres volt, a maradványokat elvitték". A nyitó fotón, a raklapok hátterében lévő kupac tehát kriptát takar, méghozzá üres kriptát. Talán a Darányiak temetkezőhelyét kellene megnézni?

Mindenesetre a birtok akkoriban a miniszter apjára szállt, így aztán Kistatát mégiscsak fűzik szálak közvetlenül hozzá is.