Egy kis falu olyan, mint egy indián közösség. Mindenkinek megvan a törzsi neve, és igazából teljesen másodlagos, hogy az állam hogyan tartja őt számon. Én is úgy nőttem fel, hogy világhírességek meg egyéb hangzatos, beszélő nevek viselői laktak a faluban (Gagarin, Sztalin, Dublin, Csicsa, Bukkó stb.), és nem is tudtam egy csomó embernek még az igazi keresztnevét sem. De ezt az indián olvasmányok meg a gyerekkori bandázás miatt különösebben nem csodáltam. Azon akadtam igazából fenn, hogy nagycsaládokat neveztek meg úgy, hogy egyik, általam ismert tag sem viselte azt a vezetéknevet.
Ez feltűnt. Jó, hogy feltűnt. Hiszen engem is, a barátaimat is mindig kérdezgettek, ugyanis akkoriban a másik ember megszólítása nem számított inzultusnak, sőt az idősebb falusiak előjoga volt, hogy azonosítsák a fiatalokat. Gyorsan megtanultam, a vezetéknevem itt nem ér semmit, mert apám edvi születésű. Azonban amikor anyám vezetéknevére is csak csóválták a fejüket, tanácstalanná váltam. Anyuék a legnagyobb természetességgel, szinte számonkérően kérdezték, miért is nem a Gyürü családra hivatkoztam – no igen, közel s távol senkit nem hívtak ezen a vezetéknéven a rokonságban, miért is hivatkoztam volna erre... Viszont, ahogy aztán kiderült, a faluban csak bennünket ismertek Gyürükként. Éppen ezért nagyon is foglalkoztatott, hogyan is vagyunk mi Gyürük.

Németh Imrénél egyrészt Döry Ádám jobbágyainál felsorolva megtaláltam Gyürü Mihály nevét, másrészt a családot a még élő vági családok közé sorolta (34.o.). Tehát 1931-ben is még lennie kellett a faluban igazi (igazibb) Gyürüknek!

Ismertem a nagyapám szüleinek a nevét, és bizony ők sem Gyürük voltak. Viszont mikor családfanézőbe kezdtem, hamarosan kiderült minden: az ükszüleim generációja hagyományozta tovább ránk a Gyürü elnevezést.

Üknagyanyám Szilban született 1842-ben, és valószínűleg itt is tartották az esküvőt a vági Gyürü Imrével. Aztán 1876-ban a férj fiatalon elhunyt, és hátrahagyta özvegyét egy kisfiúval, illetve – mint az a temetés után hamarosan kiderülhetett – nem éppen áldott állapotban: egy növekedő magzattal. Gondolom, gyorsan kellett férjet szerezni, és így került Vágra Páliból az én üknagyapám, a szintén özvegy és üknagyanyámnál jóval fiatalabb Németh Ferenc.

A szili és páli származású házaspárt végül továbbra is Gyürüként emlegették, hiszen nekik nem volt saját, helybéli azonosítójuk. Ráadásul a két, későbbi saját gyerekük mellett Gyürü Imre fiát nevelték még fel, tehát a családban a legidősebb gyermeket hivatalosan is Gyürünek hívták.
Gyönyörű mozaikcsalád állt össze.

Ezt a bizonyos fiút emlegették nagyapámék Ferci bátyámként.

Családot nem alapított, és 1930-as halálával a Gyürü portán nem maradt vér szerinti Gyürü többé.
A neve velünk élt tovább - lám, nem minden a DNS...

Az esetleges folytatásban Gyürü Imre testvéreivel fogok majd foglalkozni.